Hogy a nevetés “csoportban csinálva ragályos és vészesen fertőz” (Karinthy Frigyes) – azzal mindannyian tisztában vagyunk. A járvánnyal azonban nem rémisztgetik a népet. Ha megkapta, hát mindenki derüljön egy jót. Erről érdemes megnézni egy videót.

Az orvostudománnyal, egészségmegőrzéssel foglalkozó kutatók azonban évtizedekkel ezelőtt arra is felhívták a figyelmet, hogy a kacagás nemcsak a rosszkedv, de a stressz-okozta ártalmak leghatásosabb ellenszere is – megelőzésre és kezelésre egyaránt megfelelő.

A kacagás “belső kocogás”, ami az egészséges embernek is előnyére válik: kívül-belül megtornáztatja a testet, s már néhány másodpercig tartó kiadós nevetés után is olyan értékre emeli pulzusunkat, mintha nyílt terepen futkároztunk volna. Minden egyes hahota megmozgatja rekeszizmainkat, mellkasunkat, belső masszázsként hat a szívre, tüdőre, gyomorra, szinte valamennyi belső szervre.

Nevetés közben kibontakozik a mélyben rejtőzködő, tiszta, gyermeki lelkület. A nevetés játékos kreativitás, háttérbe szorulnak a negatív érzelmek, a harag, az irigység, az elégedetlenség, a düh, és ami nagyon érdekes: a humorérzéket is javítja.

A nevetés segíti egészségünk megőrzését, azonban az is igaz, hogy az egészséges emberek többet nevetnek, hangulatuk is kiegyensúlyozottabb, mint betegségektől szenvedő társaiké. A nevetés fogyókúrának is kiváló. 10-15 percnyi kacagással akár 50 kalóriától is megszabadulhatunk, nagyjából hasonlóan, mint a futógépen, vagy a “kínpadon”. Orvosilag bizonyították, hogy a nevetés a cukorbetegeknek is hasznos, mert jelentősen képes a vércukorszintet csökkenteni.

Meglepő, hogy a nevetés mennyi mindenre képes, hatékony védelem a betegségek ellen és mindez általában egy kellemes közérzettel, jobb, szebb világszemlélettel társul. A kérdés felvetődik: szükséges ehhez a jó humorérzék, a pozitív beállítódás, a támogató baráti kör és családi háttér? Jó ha megvan, de! a Hahota Jóga Klub foglalkozások azok számára is képesek nyújtani a hozzáférés lehetőségét, akik nem rendelkeznek ezekkel a feltételekkel.

Orvosi kutatások szerint a pozitív gondolatok következtében az agyalapi mirigyből egy, a simaizmok összehúzódását kiváltó hormon, az oxytocin szabadul fel. Ugyanez a hormon segíti az édesanyákat szülésnél, ez okozza a méhösszehúzódásokat. Nevetés közben azonban elsősorban a rekeszizom és a hasfal izmai feszülnek meg és ernyednek el. Ezek a mozgások úgymond egy belső masszázst nyújtanak belső szerveinknek, amely javítja azok jobb vérellátását, egészségesebb működését.

Kutatók szerint, a depressziós, rosszkedvű, stresszes körülmények között élő emberek körében sokkal gyakoribb a szívroham és agyvérzés. A nevetés sok mindenben segíthet. A nevetés által kiváltott endorfin termelés jelentősen képes csökkenteni a fájdalmakat. A Titok című könyvben olvashatunk olyan esetről is, amikor sok nevetéssel, vidámsággal és pozitív hozzáállással a rákot is le tudta győzni valaki.

A nevetés tanulható, sőt spontán módon is kiváltható. A nevető embernek egy idő után a gondolkodásmódja is megváltozik, pozitívabbá válik. Bár azt mondják, általában a normálisnál kicsit teltebb emberek többnyire igen jó kedélyűek, azért érdemes a nevetésről azt is tudni, hogy jelentős mennyiségű kalóriát éget el, fogyókúrának sem rossz. A recept: “Minden étkezés előtt és után, és az étkezések között jelentős mennyiségű, gyakran ismételt nevetést ajánlok.” (dr. Bubó)

Ha szeretnél javítani mostani életeden, közérzeteden, gyere el a Hahota Klubba, és egyre jobban fogod érezni magad. További részletekért iratkozz fel hírlevelemre!

A nevetés támogatja védekezőrendszerünket, s a jól működő immunrendszer távol tartja a fertőzéseket, megelőzi az allergia kialakulását, illetve csökkenti annak hatásait, sőt a rákos sejtek elpusztítására is képes. A nevetés hatására – még mozgáshiányos körülmények között is – javul a test sejtjeinek oxigén-ellátottsága, kacagás közben ugyanis a szokásosnál jóval több oxigént lélegzünk be.

A kacagás növeli ellenállóképességünket, immunrendszerünkre jótékonyan hat. Az emberek hétköznapjaiban a nevetés gyakorisága az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent, mint az különböző felmérésekből kiderül szerte a világon, pedig az életszínvonal szemmel láthatóan növekedett. Egyedül a kisgyermekek azok, akik még szívesen nevetnek. Szerencsére ők nem veszik túl komolyan saját magukat és a körülöttük zajló világot. Azután mi felnőttek “megneveljük” őket, és lassan ők is elveszítik humorérzéküket.

Megfigyelhető, hogy az utóbbi években egyre kevesebb vicc kering szájról-szájra, sokkal kevesebb a humoros előadás, a vígjáték a színházak és a mozik műsorán, helyüket a komolyság, a félelem, a bűnözés, az akció és a horror veszi át. Nevetséges? Sajnos nem. Akkor hogyan juthatnánk mégis a vidámságot, a kellemes közérzetet és egészséges jókedvet biztosító nevetéshez?

A megoldásra dr. Madan Kataria indiai orvos jött rá, amikor kitalálta az azóta már nemzetközileg ismert és elismert módszerét: a Hahota Jógát. A Hahota Jóga (más néven nevető jóga) egy újszerű, spontán, a hasya jóga alapjaira épülő nevetés-technika, melyet világszerte  Hahota Klubokban ismerhetnek meg és gyakorolhatnak a nevetni vágyók.